Empirikus reakciógörbe-becslés a magyar kiskereskedelmi benzinpiacon

Tanulmányunk az árak és a piaci struktúra tényezői közötti kapcsolatot vizsgálja a magyar kiskereskedelmi benzinpiacon. A szakirodalom alapján olyan modelleket építettünk, amelyek a töltőállomások által alkalmazott kiskereskedelmi árrések, valamint a koncentráció és a kútjellemzők között teremtenek kapcsolatot. Két évet felölelő, heti bontású országos adatbázist használtunk, középpontba helyezve a 95-ös oktánszámú benzin adatait. Bővítve az említett modelleket, térökonometriai eszközök segítségével a közvetlen kapcsolatot is megbecsültük adott töltőállomások és versenytársaik között. Eredményeink szerint a kiskereskedelmi árrések pozitív módon függnek a termékek és a benzinkutak jellemzőitől, negatív módon a verseny erősségétől, s ezen túlmenően pozitív kapcsolatban állnak a szomszédos versenytárs kutak ármeghatározásaival. Eredményeink megfelelnek az elméleti várakozásoknak és a korábbi empirikus vizsgálatoknak. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C21, D43, L11, L13

Team Szeged @ EPE 2017 shared task - First experiments in a generalized syntactic parsing framework

In this article, we describe the submissions of Team Szeged for the EPE 2017 shared task. We introduce three approaches and first experiments to exploit the opportunities of the general dependency graph representation of the shared task

A vállalkozói ökoszisztémák térbeli megjelenésének modellezési lehetőségei – tények és problémák

Kutatásunk célja a magyar gazdaság vállalkozói ökoszisztémáinak vizsgálata. A vállalkozói ökoszisztéma fogalma a gazdasági közösségek kialakulásának egy új megközelítésével született meg, amely a vállalkozói aktivitás minőségére helyezi a hangsúlyt, továbbá feltételezi, hogy a gazdasági közösségek célja a produktív vállalkozás megvalósítása. Településszintű adatokat felhasználva, a vállalkozás minőségének méréséhez a növekedési lehetőségek közelítő változójaként használt fundamentális Q mutató empirikus reprezentációját, valamint az egységnyi tőkére jutó beruházás mutatóját alkalmaztuk. Ez utóbbi mutató településszintű aggregátuma megfelelő indikátornak bizonyult. Kutatásunk másik kérdése, hogy térben koncentrálódnak-e a településszinten vizsgált vállalkozói ökoszisztémák. Térökonometriai módszerek alkalmazásával megmutattuk, hogy nem koncentrálódnak térben azok a települések, amelyekben a vállalkozás minősége magas. Végül arra a kérdésre igyekeztünk választ adni, hogy miért jut empirikus vizsgálatunk az elméleti szakirodalomnak ellentmondó álláspontra a regionális szintű ökoszisztémákkal kapcsolatban.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: G31, C21, L26

Részben felügyelt tanulási módszerek a tulajdonnév felismerésben

Az általános gépi tanulás egyik paradigmája a részben felügyelt tanulás az elmúlt években ismét előtérbe került. A módszer célja a jelöletlen adatban rejlő összefüggések kihasználásával javítani a pusztán jelölt adatokat használó tanuló algoritmusokon. Más szemszögből ezen technikák alkalmazásával kevesebb annotált adattal, így kevesebb emberi élőmunka felhasználásával ugyanolyan (vagy közel ugyanolyan) pontosságú modellek építhetőek, mint a nagyobb jelölt adatbázist használó modellekkel. A számítógépes nyelvészet statisztikai megközelítéseiben a megfelelő méretű és minőségű annotált tanítókorpuszok megléte alapfeltétel. Cikkünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a részben felügyelt technikák alkalmazása mellett jelentősen kisebb méretű korpuszok kézi annotálása is elégséges. Ezt az állítást empírikusan is alátámasztjuk magyar és angol tulajdonnév-felismerési korpuszok felhasználásával

Az origo automatikus címkézési projekt tapasztalatai

A cikkben bemutatjuk az [origo] hírportál archívumának automatikus címkézésére irányuló projektet. Címkézés alatt azt az eljárását értjük, ami az egyes dokumentumokhoz egy olyan kifejezéshalmazt rendel, amely annak tartalmát jól reprezentálja. A cikkben bemutatásra kerülnek az újságarchívumok címkézésére vonatkozó irányelvek, az automatikus címkézési megoldásunk, az elért eredmények és tárgyalunk olyan nyitott számítógépes nyelvészeti problémákat, amelyek megoldása nagyban hozzájárulhat a címkézés sikerességéhez. Az [origo] archívumának automatikus címkézése manuális kiértékelés alapján a dokumentumok 77,5 százalékát megfelelnek minsítette, ami meghaladta az eredeti célkitűzéseket